Önismeret – önmagam megismerése. Elsőre talán furcsa, hogy erre külön erőfeszítést kéne tenni. „Én én vagyok, olyan, amilyen, mit kell ezen keresgélni, megismerni? Élem az életem, teszem a dolgom, ahogy nekem jól esik, ahogy belülről jön.”
Valószínűleg már kamaszkorunkban, de felnőttként biztosan kapunk sokféle visszajelzést önmagunkról a környezetünktől, melyek közül néhányat lehet, hogy nem értünk, vagy nem értünk velük egyet. Érhetnek minket csalódások, tévedhetünk, nem sikerül valami és ezek a helyzetek felvetik a kérdést, vajon miért alakult ez így?
Az önismereti munka akkor kezdődik, amikor elkezdünk szembenézni ezekkel a visszajelzésekkel és tapasztalatokkal, ahelyett, hogy elhárítanánk vagy tagadnánk ezeket.
Önnek volt már olyan helyzet az életében, amikor nem értette miért reagál úgy, ahogy?
Az önismeret egy életen át tartó út
Önmagunk megismerése egy egész életen át tartó folyamat, mert az élet egy folyamatos változás és mi is változunk benne. Az ember személyisége is egész életében fejlődik. Minden életszakasz hoz új kihívásokat, feladatokat és vele együtt új fejlődési, érési lehetőségeket is, többek lehetünk általa.
Ezek a kihívások is tarthatnak tükröt nekünk. Például egy munkahelyváltás, egy kapcsolat, egy veszteség.
Ezekbe a tükrökbe érdemes belenézni és elgondolkodni azon, hogy mit mutatnak rólunk, mit tanulhatunk általuk? Az önreflektív működés az önismeret alapja. Ez történhet az élet, a mindennapok organikus részeként.
Mikor lehet hasznos a pszichológiai segítség?
Emellett időnként jól jöhet a pszichológiai segítség. A hozzám fordulók legtöbbször azért jönnek, mert valamilyen nehézség, krízis ráirányítja a figyelmüket arra, hogy valami nem jól működik, viszont nem találják egyedül a megoldást. Az eddig rendelkezésükre álló eszközökből mindent megpróbáltak, de elakadtak. Másik motiváló tényező, hogy nem szeretnének egyedül menni ezen az úton, szeretnék ezt valaki támogatásával tenni, bizalmas, megtartó, támogató, elfogadó közegben.
Az önismereti folyamatban lépésről lépésre haladva kibontakozik a személy belső világa, működése, reakciói, motivációi, erősségei és nehézségei egyaránt. Megismerheti honnan jött, milyen hatások formálták őt eddig és ezek milyen lenyomatot hagytak rajta. A felismerés, a tudatosítás az első lépés ahhoz, hogy aztán feloldódhassanak érzelmi elakadások és változtatni lehessen a viselkedésen, működésen.
Sokan tartanak attól, hogy az önismereti folyamat túl elvont vagy „misztikus” lesz, ezért fontos megérteni, hogyan is zajlik valójában.
Különböző utak ugyanazon cél felé
Sokféle módszertan létezik, ezek olyanok, mint az ösvények, amik egy hegyre vezetnek. Mind ugyanoda vezetnek, csak kicsit más módon. Az integratív terápia a képek, szimbólumok nyelvén beszél a belső világgal és világról. Relaxált állapotban dolgozva közelebb tudunk kerülni az érzéseinkhez, élményeinkhez, emlékekhez, lenyomatokhoz. Hasonlóan, mint az álom és ébrenlét határán, ahol szabadon áramlanak az asszociációk és a mindennapi racionális, logikus tudat teret enged az érzéseknek, élményeknek, hogy találkozhassunk velük és ezáltal dolgozhassunk velük.
Az integratív terápia többféle módszert foglal magába, mindet a relaxált állapotban használva, hogy minél személyre és problémára szabottabban lehessen haladni az önismereti úton.
Amikor összeáll a kép
Az önismereti folyamatban egyre érthetőbbé válnak a viselkedésünk, működésünk mögötti mozgatórugók, hogyan és miért éppen úgy reagálunk helyzetekre, viselkedünk úgy, érzünk úgy helyzetekben. Egyre inkább összeáll a kép, helyükre kerülnek a puzzle darabok. Újrarendezzük a történetünket és a viszonyulásunkat hozzá. Elsimulnak érzelmi elakadások. Önazonosabban és tudatosabban élhetünk.
Az elakadások mellett legalább ugyanolyan fontos az erőforrások feltérképezése, a készségek tudatosítása, melyek már eddig is sok mindenre képessé tettek minket, csak talán eddig kevésbé tudatosan használtuk őket.
A folyamat jelentősége
Saját magunk is túl tudunk jutni helyzeteken, és akár egy könyv, egy baráti beszélgetés, egy cikk, egy workshop is megérinthet, elgondolkoztathat. Ha önreflektíven viszonyulunk ezekhez, megtudhatunk újfent valami újat magunkról.
Viszont ezek epizodikus, ad hoc, elszeparált élmények. Egy önismereti folyamat segít integrálni a felbukkanó élményeket, felismeréseket. A pszichológus a közös munka során, egy folyamat részeként mélyen megismeri azt a személyt, akit kísér. Ebben a folyamatban a megismerés során felbukkanó érzéseit és gondolatait visszajelezve is segíti a munkát. Egy folyamatnak van ritmusa és állandósága, beépül a heti menetrendbe. Dedikált idő és tér ez a fejlődésre, önmagával foglalkozásra.
Ha kíváncsi arra, hogy egy ilyen folyamat az Ön élethelyzetében mit adhatna, érdemes lehet erről beszélgetnünk.
